David Bowie

David Bowie, azaz David Robert Jones 1947. január nyolcadikán született Londonban. Édesanyja pincérnő, míg édesapja hivatalnok volt egy gyermeksegély-szervezetnél. A család 1953-ban Bromley-be költözött, s a helyi iskolában figyeltek fel először különleges énekhangjára, s ezt követően évekig erősítette az iskolai kórus csapatát. A későbbiekben zene- és tánc szakon folytatta tanulmányait. Nagy hatással volt rá Elvis Presley és Chuck Berry munkássága, s maga is zongorázni tanult. A Bromley-i technikai középiskola elvégzése után művészeti és zenei irányban haladt tovább az önkifejezés útján. A modern jazz hatásaként megtanult szaxofonon játszani. Első szólólemeze 1967-ben jelent meg David Bowie címmel. Ezt számos kisebb-nagyobb sikerű album követte, melyek alkalmával számtalanszor megújult úgy zenei téren, mint személyiségét illetően. Koncertjei felértek egy-egy színházi előadással. Kiemelkedő albumának tekinthető a Diamond Dogs (1974) című korong, mely hatalmas sztárrá tette. A nyolcvanas években számos világsztárral duettezett. Ebből a korszakból emlékezetes a John Lennonnal rögzített Young Americans (1975) című korong. Ebben az időszakban együtt dolgozott Tina Turnerrel, Mick Jagerrel, a Queennel, Cherrel és Bing Crosby-val is. A kétezres éveket nagy csendben töltötte, utolsó lemeze a korszakból a ’hours’ (1999), majd csaknem tíz év után tért vissza a The Next Day (2013) című albummal, mely túlszárnyalva korábbi lemezeit a második helyig jutott az amerikai Billboard lemezeladási listán. 2016-ban januárjában jelent meg 25. stúdióalbuma, a Blackstar, mely éppen csak elindult a maga útján. Sikerét a zenész már nem érte meg, ugyanis 2016. január 10-én legyűrte a csaknem másfél éve tartó harc a rákkal. Filmes munkái sem elhanyagolhatóak. Első jelentősebb szerepével azonnal ismeretséget szerzett magának úgy a filmkedvelők, mint a rendezők körében: egy a bolygójáért harcoló űrlényt alakított a Földre pottyant férfi (1976) című sci-fiben. Marlene Dietrich az ő kedvéért vállalta el utolsó filmes munkáját, így a színészóriás együtt parádézott a zene fenegyerekével a Dzsigolóban (1978). Ezt követte a Boldog Karácsonyt, Mr. Lawrence (1983), majd Scorsese egyedi és filmes berkekben alapműve, a Krisztus utolsó megkísértése (1988) című dráma, melyben Bowie Poncius Pilátus bőrébe bújt. Színészként utoljára az Augusztus (2008) című drámában bukkant fel. Zeneszerzőként jegyzi a Whistle (2002) és a C.R.A.Z.Y. (2005) című produkciókat, de emblematikus dallamai számos film betétdalaként felcsendültek az évtizedek során.